Útravaló gondolatok
Rohanó világunkban gyakran elmegyünk egymás mellett, elfelejtjük, hogy az ember testvére a másiknak. Nem mindig figyelünk, nem mindig érdeklődünk igazán egymás iránt, s bíráljuk egymásban, ha másként látunk dolgokat.
Pedig mindannyian másképp látjuk a világot, mert máshonnan jöttünk, más élményeink, más tapasztalataink vannak. Ezek mind értékesek, fontosak. Minden egyéni átélésre, meglátásra szükség van. Ezek nélkül szegényebb lenne a világ.
Mindannyian igényeljük, hogy odafigyeljenek ránk, hogy felismerjenek, s olyannak lássanak, amilyenek valójában vagyunk. Ez a valódi, odaadó figyelem gyógyítóan hat a lelkünkre, s felszabadít hogy legjobb önmagunkká váljunk. A valódi figyelem lebontja az elszigetelődés falait.
„A szeretet nem más, mint egy másik ember megtapasztalása a saját lelkünkben” (Dr. Rudolf Steiner)